Az induló évtizedek:

A Peremartoni Fertilizers Műtrágyagyártó Kft. a Peremartoni Ipartelep legnagyobb gyárkomplexuma. Az Ipartelep Berhida város területén helyezkedik el, a Bakony délkeleti peremén, félúton Várpalota és a Balaton között. 

A Peremartoni Ipartelep Veszprém megye legrégebbi vegyipari termelő egysége. Ipari Robbanóanyaggyár néven alapították 1922-ben, különféle ipari robbanóanyagok, valamint gyújtózsinór és lőpor előállítására.
A műtrágyagyártás már 1929-ben megkezdődött a kénsav üzem elindításával egy időben. Ekkoriban Magyarországon műtrágya név alatt a porított szuperfoszfátot értették. Az országos felhasználási átlag ebből a termékből 1 katasztrális holdra mindössze 14,27 kg volt 1925-ben. Az igény fokozódása miatt a budapesti, a mosonmagyaróvári üzem mellett a peremartoni is megkezdte évi 40 ezer tonnás termelését. Ekkor a vállalatnak 182 dolgozója volt. A belső anyagmozgatást két pár lófogatú kocsival végezte. Vasúti szállításokra 1930-ban 1975 méter iparvágányt épített és ekkor már 55 434 tonna forgalmat bonyolított.
Az ötvenes évekig csupán kisebb üzemek létesítésével (rézgálic, szappan, hidroszulfit) bővítette a vállalat a tevékenységét. Ezt követve termelés bővítő beruházásokat hajtott végre, majd az igazi léptékváltásra a 60-as évek második felétől került sor. Az addigi termelési érték meghatározó részét kitevő műtrágya mellett jelentőssé vált a szervetlen sók és növényvédőszerek gyártásából származó bevételek is.

A nagy fejlődés időszaka:

A gyár egyre összetettebbé váló vegyipari tevékenysége miatt 1972-ben az Ipari robbanóanyaggyárról Peremartoni Vegyipari Vállalatra változtatta a nevét.

Műtrágyagyártási tevékenységét 1968-tól dinamikusan bővítette. Ekkor megépítette a 220 ezer tonna névleges kapacitású Moritz-Standaert eljárású új porított szuperfoszfátot gyártó üzemet. Szilárd NPK komplex műtrágyák termelését 1971-ben kezdte meg Peremarton az akkor megépített angol Spencer technológia alapján. Az üzem névleges kapacitása 250 ezer tonna/év volt. A szocialista mezőgazdaság dinamikus fejlődése további igényeket támasztott a hazai gyártók, így Peremarton számára is. A hetvenes évek közepétől megépültek a szuszpenziós és oldattrágya üzemek is. Együttes kapacitásuk meghaladta az 40 ezer köbmétert.
1985-ös Berhida-peremartoni földrengést követően nemcsak a gyári lakótelep épült ujjá, hanem 1986-ban számos nagy volumenű fejlesztéssel fokozhatta termelő kapacitását a vállalat. A végrehajtott energia racionalizálási programja mellett a műtrágyagyártó kapacitás növelésének alapjául szolgáló belső logisztikai, azaz anyagmozgatás-rakodásfejlesztési beruházásokat hajtott végre. Mindezek az infrastrukturális fejlesztések megalapozták, hogy 1986-ra megépítse és üzembe helyezze a 200 ezer tonna éves kapacitású melegen granulált ammonizált-szuperfoszfát gyártó üzemét. Az üzembe helyezést követő évben a gyár éves műtrágya kibocsátása 420 ezer tonna volt.

A nagy összeomlás:

A 80-as évek végén a szocialista rendszer és a KGST összeomlásának következményeként a magyar mezőgazdaság árufelvevő piacai megszűntek. Így a mezőgazdaságot kiszolgáló vállalatok termékei után a kereslet szinte elmaradt. Ez történt a műtrágya iránti igénnyel is, amely a 90-es évek elejére a 0-ra csökkent. Árbevétel, eredmény hiányában a Peremartoni Vegyipari Vállalat fejlesztési hiteleit nem tudta visszafizetni a bankoknak ezért megindult a felszámolási eljárás. A teljes műtrágyatermelés két és fél évig szünetelt, a dolgozók el lettek bocsátva.

Újraindulás. Miért éppen műtrágya és hogyan tovább Transcenter Kft?

Néhányan az elbocsátott vezetők közül nem törődtek bele a vállalat kudarcába. Külső, elsősorban pénzügyi befektetők segítségével és némi saját forrással valamint nagyobb részben banki hitel felvállalással megállapodtak a Peremartoni Vegyipari Vállalat felszámolójával és hitelező bankjával az NPK gyártósor megvételében. A termelés kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát pedig bérelték, majd évek során lépésről, lépésre kivásárolták a vállalat felszámolójától. A vásárlást követően, féléves műszaki előkészületek után a társaság Transcenter Kft néven 1992 szeptemberében megkezdte a műtrágyagyártást Peremartonban, munkát adva közel száz, majd a későbbi években több mint 150 embernek és megélhetési lehetőséget biztosítva családjainak.

A műtrágyagyártást újjá szervező vezetők azért döntöttek a termelés újraindítása mellett, mivel a felszámolás alatt lévő vegyipari vállalat infrastruktúrái (energiaszolgáltató, logisztikai és egyéb közcélú létesítményei) akkora nagy méretűek voltak, hogy ezek szolgáltatási kapacitását, költségterheit csak a műtrágya termelés tudta lekötni, felvenni.
A társaság a folyamatos gyártmány és gyártás fejlesztései mellett 1996 és 1999 között nagyszabású komplett környezetvédelmi fejlesztést hajtott végre a levegő tisztaságvédelem, a talaj szennyezettség csökkentése és a szennyvíz-csapadékvíz kezelése terén. Ezen fejlesztéseknek és céltudatos termelési tevékenységüknek köszönhetően a Digart svájci független szakértő társaság auditálta, hogy a társaság tevékenysége megfelel az ISO 9001 és ISO 14001 nemzetközi szabvány követelményeinek. Az elkövetkezendő négy év során az ismétlő auditok alkalmával a megfelelőségüket folyamatosan tudta bizonyítani. Következetes munkája eredményeként a társaság 2004-ben elnyerte a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara által évente meghirdetett Megyei Minőségdíjat. A következetes minőségi és környezet tudatos tevékenység végzésének köszönhetően a társaság 2005 első hónapjában a hatóságtól megszerezte az Egységes Környezethasználati Működési Engedélyt (IPPC).
A Transcenter Műtrágyagyártó Kft 13 éven keresztül eredményesen működött és több mint 1 millió tonna műtrágyát termelt, biztosított elsősorban a magyar mezőgazdaság számára.

2004. a nagy változás éve a műtrágyagyár számára

2004. nemcsak Magyarország számára hozott óriási változást az Európai Unio-hoz való csatlakozás végett, hanem a Transcenter Műtrágyagyár Kft vezetői és dolgozói számára is új élet kezdődött. Az uniós csatlakozás miatt a magyar piac még nyitottabbá vált a külföldi multinacionális befektetők és kereskedelem számára. Új lehetőségeket láttak a piaci terjeszkedésükben, különösképp a magyar mezőgazdaság kiszolgálásában. A mezőgazdaság műtrágya ellátására is számos nagy tőkeerős külföldi társaság jelent meg, melyek financiális és árukínálatukkal rendkívül komoly versenytársává váltak a Transcenter Műtrágyagyárnak. A gyár érdeke az volt, hogy megtartsa az elért magyar piaci pozícióit és dolgozóinak további munkalehetőséget biztosítson. Ezért olyan partnert keresett az együttműködésre, fúzióra aki magyar piacon jó hírnevével, tradicionálisan képviseltette magát és a mezőgazdaság kiszolgálásához a műtrágyát külső országokból kellett importálnia. Ilyen ígéretes partnernek a finn nemzetközi műtrágya hálózat magyar vállalatát a Kemira GrowHow Kft-t látta a társaság vezetése és tulajdonosi köre. Stratégiai egyeztető tárgyalások megkezdése után kevesebb, mint fél éven belül megszületett a megállapodás, mely szerint a finn Kemira GrowHow társaság megvásárolta a Transcenter Műtrágyagyár Kft-t.

Közvetlen az akvizíció után a gyártmány és gyártástechnológiai fejlesztések megkezdődtek. Fél éven belül a műtrágyagyárnak át kellett állnia a Kemira GrowHow technológiára és az általa jól bevezetett magas hatóanyag tartalmú mikroelemes komplex NPK terméksort kellett produkálnia úgy magyar, mint a külpiacok számára. A termékek minősítését az újonnan felállított laboratórium végezte a Kemira GrowHow előírások és belső szabályzatok alapján. Nemcsak a minőségi termelés jelent meg mint követelményszint a gyár számára, hanem a hatékony, gazdaságos termelés mely elsősorban a gyártási volumen növekedésének és technológiai módosításoknak volt köszönhető. A gyár teljesítménye és gazdaságosság hatékonyságának mutatói Kemira GrowHow szemmel is jónak mutatkoztak. Éves termelési volumenek ezekben az években 110-120 ezer tonna között voltak.

Peremartoni Műtrágyagyár a globalizáció és a nemzetközi gazdasági válság áldozata

A 2000-es évek elejére jellemző erőltetett globalizáció áldozata lett a finn Kemira GrowHow hálózat is. A globalizációs jelenséget nem csak a piacok megszerzése termelő egységek birtokolása motiválta, hanem a nyersanyag források megszerzése is. A világ legnagyobb műtrágyagyártó hálózata a norvég Yara elsősorban a még feltáratlan finn sokli térségi foszformező megszerzése érdekében és másodsorban a gyártó kapacitás és piaci terjeszkedés miatt megvásárolta a finn állam tulajdonában lévő többségi Kemira GrowHow részvényeket. Ezt követve kedvező ajánlat miatt a többi részvényes is megállapodott a Yara-val a részvény eladásokban. Ez a globalizáció egy akkora méretű léptékváltást eredményezett a cégcsoporthoz tartozó gyárak életében, hogy az egy millió tonna alatti gyártókapacitással rendelkező társaságok nem jelentettek stratégiai bázist a Yara számára. Így a peremartoni műtrágyagyár a maga 150 ezer tonnás névleges gyártókapacitásával a litván és egyéb gyárakhoz hasonlóan leállításra, bezárásra került. A döntést gyorsította még a nemzetközi gazdasági válság minden szakágra kiterjedő romboló ereje is. Így az akkoriban Yara Hungária Kft néven működő peremartoni műtrágyagyár 2008. október 06-án leállításra került, majd következő évben teljes dolgozói kör elbocsátása megtörtént a törvényes keretek között dolgozói végkielégítések biztosítása mellett. A gyár minőségi termelését, hatékonyságát, fejlődő képességét elismerte a Yara vezetése, de a Yara által felállított méret nagysági követelmény még is a termelés leállítását eredményezte. A menedzsment kiváló munkáját bizonyította az is, hogy a leállítás előtt a társaság DNV audit során bizonyította, hogy tevékenysége megfelelő az integrált vállalatirányítási rendszer ISO 9001, ISO 14001 és OHSAS 18001 szabványok követelmény rendszerének. Ezen teljesítménynek köszönhetően a gyár lehetőséget kapott arra, hogy befektetőt keressen, találjon, aki vásárlás után a műtrágya termelést újra szervezi és elindítja Peremartonban.

Műtrágya termelés újraindítása a régi tapasztalatok és új szaktudás alapján

A műtrágyagyár megvásárlásával és újraindításával az IBE cégcsoport jó lehetőséget látott abban, hogy a hazai gyártású NPK termékek biztosítása mellett az ukrán és orosz nitrogén import lehetőségeivel a magyar mezőgazdaság meghatározó műtrágya ellátója legyen. IBE cégcsoport megvizsgálva a gyár eredményességi és gyártási teljesítő képességét 2010.május 05-én aláírta a vásárlási szerződést a Peremartoni Fertilizers Műtrágyagyártó Kft üzletrészére. Az újonnan szervezett menedzsment júniustól felállította és működésbe hozta a gyári szervezetet mintegy 84 fő dolgozónak munkát adva és a két éves állás utáni nagykarbantartást követően július 13-án elindította a termelést.
A Peremartoni Fertilizers Kft. 2010. őszétől 2011. tavaszáig 30 KT műtrágyát értékesített. Az IBE Group orosz-ukrán érdekeltségeinek értékesítésével együtt a peremartoni gyár az OSTCHEM VENTURES LIMITED tulajdonába került. A Társaság új tulajdonosának döntése értelmében a peremartoni gyár a termelést és értékesítést 2011-ben leállította és csak a néhány fős menedzsment maradt a gyárban, akinek a fő feladata a termelés újraindítás lehetőségének felkutatása volt.

Peremartoni Fertilizers Műtrágyagyártó (PEREFERT) Kft. Újra talpra áll

A Peremartoni Fertilizers Kft. 2013 augusztusában hosszú távú kizárólagos együttműködési megállapodást kötött az IKR Agrár Kft-vel műtrágyagyártásra.

A gyártás 2013.11.18-án kezdődött, a legyártott mennyiség 2018 június végéig meghaladta a 325 ezer tonnát.
A termékek HUNFERT márkanév alatt futnak bel és külpiacokon.

Termékeink közül több a prémium kategóriás műtrágya:
Corn Starter
ImmunMax NPS
Hunfert Extra kloridmentes
KalciFert

Peremartoni Fertilizers Műtrágyagyártó Kft. fejlesztései utóbbi 4 évben:

Gyártásfejlesztések:
Szitasorok cseréje vibro-szeparátorokra
Szárítási hatásfok javítása emelőlapátok módosításával a szárítóhengerben

Hűtés intenzifikálás: fluidizációs lemezcsere „sajtreszelős” kialakításúra, Hűtő levegő hűtése H100 tipusú vízcsepegtetős berendezéssel és hűtő kaloriferrel
Ammoniumnitrát oldatos zagykészítő rendszer kitelepítése az üzemből

Gyártmányfejlesztések:
CornStarter, ImmunMax NPS, HunfertExtra és KalciFert termékek gyártása

Biztonságtechnika:
Épületszerkezetek, gépek környezetének felújítása: betáp kábelhíd; DF5 szalaghíd; üzemépület és belső acélszerkezet, véggáz kémény tartó szerkezet statikai megerősítése.
SIS termelés biztonsági felügyelő rendszer szoftvare és hardvare modernizálása
Porzás csökkentés
Gáz, gőz elszívások
Súlyos Káresetetek Tervének elkészítése, éves gyakorlása

Környezetvédelem:
Zajvédőfal építése (60 m hossz, 12 m magasságban)
Egységes Környezethasználati Engedély megúítása