Tevékenységek

  • NPK komplex melegen granulált műtrágyák gyártása, kereskedelme.
  • PERETRIX műtrágyák gyártása, kereskedelme.
  • PERETRIX AQUA műtrágyák előállítása, kereskedelme.
  • Teljes körű logisztikai szolgáltatások.

Belépés

Tápelemek szerepe a növények életteni folyamataiban és termésképzésben szakmai szemmel

Napjainkban műtrágyázás nélkül nem lehet eredményes gazdálkodást folytatni a mezőgazdaságban. A helyes műtrágyázás a talajtermékenység fontos forrása, amely emeli a terméshozamot, javítja a termékminőséget és biztosítja a termesztés gazdaságosságát, a környezet védelmét. Az egységnyi területre kijuttatott műtrágya mennyisége és fajtája igazodik a talaj tápanyagtartalmához és a termesztett növény tápanyag igényéhez.

Makroelemeknek azokat a nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket nevezzük, amelyek a legnagyobb mennyiségben (0,1-6,0%) fordulnak elő a növényekben. A növényekben található koncentrációk alapján a makroelemek közé az alábbi tápelemek tartoznak: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), magnézium (Mg), kén (S). Az utóbbi hármat gyakran nevezik mezoelemeknek vagy "másodlagos" elemeknek, bár az 1960-as évek közepétől világszerte egységesen elfogadott megjelölés a makroelem.

 

Makroelemek (fő tápelemek): N, P, K

 

Nitrogén (N)
A nitrogén alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében és termésképzésében, a növényi fehérjék létrehozásában, ezáltal a termés fontos minőségi mutatóiban is. Nélkülözhetetlen tehát a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában. A nitrogén látványosan növeli a hajtások tömegét és a termést. Meghatározó szerepe van az aminosavak, fehérjék felépítésénél is. A nitrogén létfontosságát mutatja az is, hogy az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagok (kromoszómák, nukleinsavak, pl. DNS, RNS) alapvető alkotóeleme.
A termésminőség szempontjából szerepe lehet a műtrágyában adott nitrogénformáknak is.
A nitrogéntrágyázás hatékonyságát a megfelelő formában, a szükséges adagban és a kellő időben történő ki juttatással fokozhatjuk.
Nagyon fontos, hogy a termesztendő növény termésének N-szükségletét kiszámítva, valamint a talaj tápanyag-szolgáltató képességének ismeretében állapítsuk meg a N műtrágyák adagját.

A nitrogénhiány tünetei
Ha a talajban kevés a felvehető nitrogén mennyisége, a növények növekedésükben visszamaradnak. Mivel a nitrogén újrafelhasználható elem, a hiánytünetek először az idősebb levelekben jelentkeznek. A nitrogén hiánya súlyos problémákat okoz: a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést.
Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak.

A nitrogénfelesleg tünetei
A vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják a növény alsó részeit, emiatt az alsó szövetek meg-nyúlnak. A betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. A túlzott N műtrágyázás károsan befolyásolja a termésképződést, valamint egyes növényeknél a tárolhatóságot.
A nitrogén túladagolás csökkenti a növények fagyállóságát. A talajok túlzott N-ellátottsága a nem kívánt nitrát- (N03-) felhalmozódáshoz vezethet. A túlzott nitrogénfelesleg ezen kívül környezetkárosító is.

Foszfor (P)
A foszfor szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rész vesz. Építőeleme számos sejtalkotó vegyületnek, sejtmembránok, nukleinsavak fontos alkotórésze. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban nélkülözhetetlen. Nagy jelentősége van a sejtek energiaháztartásában (ATP, ADP), az energia tárolásában és szolgáltatásában. Kulcsszerepet játszik az örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületekben (DNS, RNS stb.). A foszfor a magtermésekben levő tartalék tápanyagban (fitin) is megtalálható. A növények csírázásakor a fitin szolgáltatja a fejlődés megindulásához szükséges tápanyagokat és energiát.
Bár a foszfor nélkülözhetetlen a növények számára, termésnövelő hatása nem annyira látványos, mint a nitrogéné, mert a vegetatív részek fejlődését nem fokozza olyan mértékben. A termésképzésben döntő fontosságú, kihat a termés mennyiségére és minőségére is.

A foszforhiány tünetei
Mivel a P szinte minden növényi anyagcsere-folyamatban szerepel, hiánya esetén anyagcserezavar következik be. A fehérje-, cukor- és keményítőszintézis lelassul. A cellulózképződés felgyorsul. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés (antociánosodás) is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel.
A foszfor hiánya késlelteti a virágzást, az érést. Ha a foszforhiány a vegetációs időszakban tartós, a termésképzés csupán töredéke lesz a normálisnak.

A foszforfelesleg tünetei
A P-felesleg általában nem közvetlenül mutatkozik meg, azonban nem kedvez a növényeknek, mert nagymértékű tápelem-aránytalanságot okozhat. Nitrogén és mikroelemek (Zn, Cu, Fe, Mn) relatív hiánya léphet föl.
A nitrogén és a foszfor fiziológiai hatásukat tekintve egymásnak antagonistái. A nitrogén a vegetatív szervek növekedését stimulálja, míg a foszfor a generatív szervek megjelenését, a termésképzést serkenti. Ebből kifolyólag a túl sok foszfor N-hiányként mutatkozik meg a növényeknél.

Kálium (K)
A káliumnak pozitív hatása van a fotoszintézisre, és a növényben történő anyagáramlásra. Alapvetően meghatározza a sejtek ozmotikus potenciálját, a növényi sejtek és szövetek turgorát, befolyásolja a vízgazdálkodást. Nagymértékben javítja a növényekben a vízfelhasználás hatékonyságát. Szerepe van a növények párologtatásában és légzésében a sztómazáró sejtek (légcserenyílás zárósejtjei) működésének szabályozása révén. Fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, csökkenti a párologtatás intenzitását.
Fokozza a termésbiztonságot (betegségekkel szembeni ellenállóság, vízháztartás, megdőlés veszélyének csökkentése, fagytűrés). A betegségekkel szembeni ellenállóság szabályozása kapcsolatban van a K-nak azzal a tulajdonságával, hogy elősegíti a vastagabb epidermisz sejtfalak kifejlődését.

A káliumhiány tünetei
A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. "rejtett éhség" azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek. A kálium reutilizálható (újrafelhasználható) elem, ezért a hiánytünetek először az idősebb leveleken láthatók. Káliummal hiányosan táplált növények betegség-ellenállósága csökken

A káliumfelesleg tünetei
A növényeken Mg-, esetleg Ca-hiány tünetek mutatkozhatnak a kation egyensúly eltolódása miatt. Tipikus kálium toxicitás gyakorlatilag nem fordul elő.

 

Mezoelemek (másodlagos elemek): Ca, Mg, S

 

Kalcium (Ca)
A kalcium sokoldalú szerepet tölt be a növények életében. Nagyon sok fizikai rendellenesség a növényi szervek kalciumhiánya miatt, illetve a kalcium nem egyenletes eloszlása következtében alakul ki. Szerepe van a sejtmembránok működésében, áteresztőképességük szabályozását a kedvező K/Ca arány biztosítja. A kalcium felelős a sejtfalak stabilizálásáért, növeli a növények ellenálló képességét a toxikus nehézfém-koncentrációkkal szemben. Részt vesz a szénhidrát anyagcsere¬szabályozásában. Nélkülözhetetlen a gyökerek egészséges és normális növekedéséhez. Bár a talajban rendszerint jelentős mennyiségben van jelen, felvehetősége gyakran okoz problémát. Savanyú talajokon a Ca felvétele gátolt.

A kalcium hiány tünetei
A gyökerek nem növekednek, a tenyészőcsúcs elnyálkásodik, megbarnul, majd elhal. A hajtás vegetációs kúpja is károsodik. A levélszélek szakadozottak, mivel az új levelek széle összetapad. Súlyos hiánynál a levelek nem bújnak ki teljesen. Az alsóbb hajtások szállítószöveteinek pusztulása miatt a növények könnyen hervadnak jó vízellátottság esetén is. A növényekben abszolút és relatív hiánya még a meszes talajok esetében is előfordul, ahol elvileg a felvételének lehetősége adott, de sok esetben jelentősen savanyú talajokon sincs a növényeknek kalcium-hiánya. Felvétele nagyban függhet a kálium és magnézium kínálat nagyságától is.

A kalciumfelesleg tünetei
A Ca túlsúlya ritkán tapasztalható. Meszezés után vagy meszes talajokon a magnézium felvétel felgyorsul. Ezen kívül a mikroelemek (különösen a vas, mangán) oldhatatlan formában lesz jelen a talajban, ezért a relatív mikroelem hiány okoz klorotikus (sárgulásos) tüneteket.

Magnézium (Mg)
A magnézium a klorofil! (zöld növényi színtestek) központi alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és fehérjék bioszintézisében, az energiaháztartásban, valamint az enzimek működésében katalizátor szerepe is van. Fontos szerepet tölt be a kation egyensúly fenntartásában. A növények Mg-igénye eltérő. A Mg újrafelhasználható elem, és csak akropetálisan (gyökértől felfelé a levelekhez) szállítódik, bazipetálisan (levelekből az alsóbb levelekbe és a gyökérbe) nem. Az ionantagonizmusnak a magnézium szempontjából nagy szerepe van. A K+, Ca2+ és NH4+ ionok bizonyos esetekben akadályozzák a Mg2+ felvételt. A talajok Mg-tartalma nagyon különböző lehet

A magnéziumhiány tünetei
Elégtelen Mg-ellátás esetén csökken a fotoszintézis és a klorofill képződés, a növényen klorózis, sárgulás látható. A fehérjeszintézis gátolttá válik, felhalmozódnak az aminosavak. A tünetek először az idősebb leveleken jelentkeznek. A klorofillok szétesése következtében a levél erek között márványozottan kifehéredik a levél. A növekedés lelassul, a növény érzékenyebbé válik a betegségekre.

A magnéziumfelesleg tünetei
Ritkán tapasztalható. A kation egyensúly megbomlásából következően Ca- és/vagy K-hiánytünet jelenhet meg.
Kén (S)
Fontos szerepe van a fehérjék, enzimek és vitaminok (pl. biotin, tiamin) felépítésében. Részt vesz a fotoszintézisben is. A kén nélkülözhetetlen alkotórésze a tiazol gyűrűnek, ami a tiamin (B1-vitamin) fő összetevője. A kén alapvetően fontos eleme a zsírsavak bioszintézisének. Az olajos növényekre a magasabb kénigény jellemző. A kén az illóanyagok felépítésében is részt vesz.

A kénhiány tünetei
A fehérjeszintézis akadályozott, oldható nitrogénvegyületek halmozódnak fel, s egy idő után a nitrogénhiányra jellemző klorózis (sárgulás) tünetei jelentkeznek. Az egész növény fakózöld színű lesz, az idősebb levelek sárgulnak először. Erős hiánynál bíborvörös, antociános elszíneződés is megjelenhet. Jelenleg Magyarországon a szénnel fűtött erőművek leállítása miatt a talajok jelentős részében kénhiány lépett fel, így a kén pótlása elengedhetetlen.

A kénfelesleg tünetei
Bár ritkán fordul elő, hogy a talaj túl sok szulfátot tartalmaz, az érzékeny növényeken azonban felléphetnek a levélszélektől befelé terjedő sárguló foltok és a perzselés jelei. A levélméret elmarad a normálistói, és idő előtti elöregedés is tapasztalható.

 

Mikroelemek: (Fe, Zn, Cu,)

 

A vas (Fe)
A talajok összes Fe-tartalma viszonylag magas, de ebből a növények számára felvehető mennyiség általában kicsi. A talaj oldható Fe-tartalma a pH csökkenésével növekszik.
A növények tápanyagfelvételében a következő vasformák játszanak szerepet: Fe2+ - és Fe3+ -ionok, szerves komplexekben, ill. kelátkötésben lévő vas. A növények a vasat általában Fe2+ -ion formájában veszik fel, mert ez az alak szükséges az anyagcseréjükhöz. A vas felvételét nehezítheti a többi kation jelenléte pl. Ca2+, K+, Mg2+, Cu2+, Mn2+, Zn2+. A vas nem reutilizálható elem.
A vas különböző enzimatikus folyamatokban, a fotoszintézisben, a légzésben, az oxidációs-redukciós folyamatokban játszik szerepet.

A vashiány tünetei
A fiatalabb leveleken jelentkezik. Az érközök sárgulnak, a levelek erei zöldek maradnak. Súlyosabb esetekben a legfiatalabb levelek már szinte fehérek. Meszes talajokon, ill. meszezés hatására vasklorózis jöhet létre. Ennek oka, hogy ilyen körülmények között a vasnak rossz az oldhatósága és a mozgékonysága. Legjobban permetező trágyázással vagy kelátok alkalmazásával gondoskodhatunk a vas pótlásáról.

A vasfelesleg tünetei
Kialakulása nem jellemző, a levelek intenzív sötét, vagy kékeszöld elszíneződést mutatnak, a gyökér és hajtásnövekedés erősen gátolttá válik, a gyökerek megbarnulnak. Nagyon súlyos esetben a levelek leszáradnak.
A cink (Zn)
A növények a cinket Zn2+ -ionként vagy komplex vegyületek formájában veszik fel.
A cink fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében, növényi hormonok szintézisében. Részt vesz különböző enzim komplexek kialakításában, és enzimek aktivátoraként is működik.
A Zn2+ -ion felvételét a többi fémion jelentősen befolyásolja. Ugyanez az antagonista hatás figyelhető meg a foszforral szemben is. Magas foszforellátottság esetén Zn-hiány észlelhető, főként meszes talajokon.

A cinkhiány tünetei
Hiánytüneteként megfigyelhető a levelek erek közti klorózisa, majd a szövetek teljes elhalása. Gyakori az ún. rozettásodás a csokros levélállás következtében.
Cinkhiány a talajban általában a kedvezőtlen felvételi viszonyok és a foszfortúlsúly következtében lép fel. Kijuttatása talaj- és permettrágyázással egyaránt megoldható.

A cinkfelesleg tünetei
A Zn-többlet tünetei hasonlóak a Fe-, illetve Mn-hiány tüneteihez, de a klorózis nemcsak a fiatal leveleken jelentkezik. A növény visszamarad a növekedésben, és végül elpusztul. Jellemző a levelek vörösesbarna vagy sárgásbarna elszíneződése

A réz (Cu)
A növények Cu2+ -ionként veszik fel a talajból, de kisebb mennyiségben különböző szerves komplexek formájában is képesek felvenni. Más kationok jelenléte befolyásolhatja a rézfelvételt.
A réz fontos szerepet játszik a fehérjeszintézisben, a szénhidrát-anyagcserében, részese a fotoszintetikus elektrontranszportnak. Számos enzim katalizálásában nélkülözhetetlen.

A rézhiány tünetei
Hiánya esetén a levelek szürkés zöldek lesznek vagy kifehérednek. A klorózis mindig a fiatal leveleken jelentkezik először. A növény növekedése lelassul, lankadttá válik. Hiánytüneteivel elsősorban nagy szervesanyag-tartalmú talajokon, rézhiányos homokos podzol talajokon, illetve karbonátos talajokon találkozhatunk. Kezelésére talaj- és lombtrágyázást egyaránt alkalmazhatunk.

A rézfelesleg tünetei
Erősen savanyú talajok esetében nő az oldható réztartalom, itt előfordulhat rézfelesleg, illetve toxicitás. A rézfelesleg tünetei hasonlóak a Fe-hiány tüneteihez. A gyökér növekedése gyenge, színe elsötétül, a gyökércsúcsok elhalnak. A fiatalabb levelek erős sötétzöld színűek lesznek.

 

MIÉRT SZÜKSÉGES?


A három legfontosabb makro tápelem (N, P, K) mellett mind nagyobb figyelmet kell fordítanunk a megfelelő mezo- és mikroelem-ellátásra is. Csak így, a mikroelemek pótlására is kiterjedő arányos tápelem ellátással biztosíthatjuk termesztett növényeink kiváló minőségét és megfelelő hozamát. A Liebig-féle minimum elv kimondja, hogy mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló tápelem fogja a termés mennyiségét meghatározni, tehát hiába van a növény makroelemekkel megfelelően ellátva, a szükséges mikroelemek hiányában terméskieséssel kell számolnunk.
A Perefert műtrágyák közös jellemzője, hogy a fő hatóanyagokon kívül tartalmaznak még MEZO és MIKRO elemeket. A mikroelemek a növényi szervezetben csak kis mennyiségben (0,01% - 0,00001%) fordulnak elő. Ennek ellenére azonban a növényi életfolyamatokban alapvető szerepet töltenek be. A növények számára esszenciális mikroelemek zömében fémionok. Elsődleges funkciójuk az élő szervezetekben lévő, kis- és nagyméretű molekulák negatív, elektronban gazdag részeivel való kapcsolat kialakítása pozitív töltéseik révén. A különböző fehérjékkel való kapcsolatuk következtében a mikroelemeknek fontos szerepe van a különféle biokémiai folyamatokban, az élő sejtben végbemenő biokémiai reakciók szabályozásában és azok elősegítésében. Ahhoz, hogy ezen létfontosságú elemekkel megfelelően tudjunk gazdálkodni, ismernünk kell a növényi életfolyamatokban betöltött szerepüket, előfordulásukat a talajban, jellemző hiánytüneteiket, valamint elégtelen ellátottságuk esetén a gyógyítás lehetőségeit.

Termékismertetőinkben ajánlásokat teszünk a felhasználásra, de ezeket nem szaktanácsadásnak szánjuk. A legoptimálisabb tápanyag utánpótlást a termőterület és a termesztési előzmények pontos ismerete, a elérni kívánt termés eredmény és az anyagi korlátok, lehetőségek összessége határozza meg. A mi feladatunk, hogy az Ön igényét kiváló minőségű termékeinkkel az termeltetési integrációs partnerén, vagy egyéb input anyagokat is biztosító kereskedőjén keresztül kielégítsük.

 

Jó termést, eredményes gazdálkodást kívánunk!
Köszönjük, hogy bennünket választott!

Jogelődeink

Peremartoni Vegyipari Vállalat
Transcenter Műtrágyagyár Kft.
Kemira GrowHow Kft.
Yara Hungária Kft.

Agrometeorológia

Elérhetőségek


Peremartoni Fertilizers

Műtrágyagyártó Kft.
Berhida, Hrsz.: 06/63.


Levelezési cím: H 8182 Berhida, Pf. 27.

Telefon: +36 88 596 610
Fax: +36 88 596 611
Központi e-mail cím: info@perefert.hu

 

Munkatársaink elérhetőségei a Kapcsolat oldalon.

Új Magyarország


Térkép